Honshu szigete a maga 231000 km2.évvel nagyobb mint Nagy-Britannia, és km2-ként 404 lakosával sokkal sűrűben lakott is.
Honshu parti síkságai évszázadok óta a japán rizstermesztés központjai voltak.
Ugyancsak itt alakultak ki a legnagyobb városi körzetek és innen indult ki a viharos ipari fejlődés.
Honshu északkeleti részét az itt található Amori,
Iwate,Akita,Yamagata,Miyagi és Fukushima prefektúrákkal,Tohoku-nak vagy Északkeleti területnek nevezik.
Hagyományosan Japán magtárának is nevezik,és még manapság is mezőgazdasági művelés alatt álló földek vannak túlsúlyban;innen látják el
rizzsel és alapvető élelmiszerekkel Sendai-t és a hatalmas Tokyo-Yokohama városhalmazt.
A hosszú hideg telek gyakran nehezítik az aratást,és a földművesek általában
kevésbé jómódúak mint délkeleten.
De a rizsárakat támogatja az önkormányzat.
Fontos ágazat még a fakitermelés és a halászat.
Jelentős az idegenforgalom : a Matsushima öböl szigetei,a Towada tó,Rikuchu parti nemzeti park és a Bandai-Ahasi nemzeti park egyaránt vonzák a látogatókat.
A Bandai hegy (1819m magas)
aktív vulkán és az 1888-as kitörése több mint 400 ember halálát okozta.
A gátak építése és a Shinkansen útvonalának meghosszabbítása északkelet felé felvirágoztatta a régiót.
A Kanto egykor a feudális hatalom központja, a modern Japán fejlődésének a kiinduló pontja volt.
A Kanto síkság nagy részét lakóövezetek, kereskedelmi vagy ipari építkezések foglalták el,de fennmaradt hányadát változatlanul intenzíven művelik.
Rizst teát, babot,zöldségeket termesztenek Tokyo számára.
A Chuba vagy középső régió átíveli az országot a Japán tengertől a Csendes óceánig.
9 prefektúra található itt:Nigata,Toyama,shizuoka,Ishikawa,Fukui,Nagano,Yamanashi,Gifu,
és Aichi.
Az éghajlat változó.
A Japán Alpok 2 részre osztják az országot.
a napos csendes óceáni oldalra Omote-Nihon-nak (amit japán arcának is neveznek)
és a Japán tenger felé esős hidegebb Ura-Nihon(Japán hátának nevezik)
A legnagyobb város és az ipari régió központja a Chuba csendes óceáni oldalán Nagoya.
több mint 2 millió lakossal.
